Архив рубрики: HIRDETES

Orbánnak és Lázárnak is Palkovics

Orbánnak és Lázárnak is felnyomták Palkovics 10 milliós kavarását

A miniszterelnöknek és az akkor még pozícióban lévő Lázár Jánosnak is bepanaszolta valaki Palkovics László minisztert egy, 2016-ban oktatási államtitkárként kiutalt EMMI-s támogatási pénz miatt. A következmény az lett, hogy megpróbálták kinyomozni, ki volt a feljelentő, a zavaros támogatási ügyet meg visszacsinálták.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem néhány oktatója 2016-ban azt a megbízást kapta, hogy a Pető Intézet számára tervezzenek és gyártsanak le új fejlesztő bútorokat. Az eredeti megbízásban társadalmi munkáról volt szó, de menet közben kiderült, hogy Palkovics László, az EMMI akkori oktatási államtitkárának utasítására 10 millió forintot utaltak a munkára.

Orbánnak és Lázárnak is Palkovics független országgyűlési képviselő csütörtöki korrupcióinfóján arról számolt be, hogy egy, magát a BME Gépészmérnöki Karának egyik oktatójának nevező levélíró szerint a pénz mégsem a beteg gyerekek számára fontos bútorok prototípusainak kidolgozására ment.

Hadházy azt állítja: az EMMI-s támogatás jelentős részét a BME-n keresztül Pető Intézet igazgatójának utalhatták tovább. A levél szerint ugyanis „Palkovics így rendezte valami régi adósságát”.

A történet érdekessége, hogy az EMMI maga is elismeri, hogy 2016 márciusában átutalták a 10 milliót a BME-nek. Hadházy kérdésére ezt hivatalosan elismerte a minisztérium, de hozzátette, hogy alig fél évvel később az egyetem visszaküldte a teljes összeget a feladat „meghiúsulása” miatt.

Hadházy szerint a két időpont között az történhetett, hogy a pénzügyi kavarást látva valaki felnyomta Palkovics Lászlót Orbán Viktornál és Lázár Jánosnál. Vizsgálat azonban nem indult. Helyette az történt, hogy az egyetem kancellárja berontott egy kari értekezletre, és ott ordítva követelte, hogy jelentkezzen, aki anyagi ellenszolgáltatást kér a Pető-projektben végzett munkájáért. Barta-Eke Gyula kancellár egy belső körlevélben is felháborítónak és az egyetem lejáratásának nevezte, hogy „jellemtelen emberek a legnemesebb ügyeket is saját alantas céljaik elérésére kívánják felhasználni”.

Gyerek beteg

Hadházy elmondta, hogy ezek után a BME-hez fordult, hogy megtudja, hogy miért utalták vissza a pénzt az EMMI-nek, és a BME költségvetésére terhelték-e a Pető Intézet igazgatójának átutalt milliókat.

Az egyetem viszont két hónapja nem válaszol az országgyűlési képviselő kérdésére, ezért Hadházy a csütörtöki sajtótájékoztatón intézett kérdéseket Palkovics miniszterhez,

  • igaz-e, hogy ő adott utasítást s megbízásra?
  • ha szükséges volt az új bútorok tervezése, és a BME nem csinálta meg, miért nem bízott meg mást, illetve ha megbízott, akkor kit?
  • ismeri-e a Pető Intézet igazgatóját és volt-e feléje tartozása?

https://24.hu/belfold/2018/08/09/orbannak-es-lazarnak-is-felnyomtak-palkovics-10-millios-kavarasat/

A labdarúgó-világbajnokság FIFA2018

fifa foci

FIFA2018

Bár a labdarúgó-világbajnokság csak június 14-én
Bár a labdarúgó-világbajnokság csak június 14-én veszi kezdetét, 211 ország képviselői már pénteken megérkeztek Oroszországba, hogy a vébé mezőnyéhez hasonlóan 32 csapatot alkotva focizzanak – inkább együtt, mint egymás ellen.
A Football for Friendship, vagyis a Futball a Barátságért nevű program mögött a világ harmadik legnagyobb vállalata, a Gazprom áll.
Az idei a hatodik alkalom, hogy megrendezésre kerül az esemény, és a meghívottak között van két ifjú magyar focista, Gáspár Réka, valamint Lobmayer Bendegúz is. A fiatalok nem csak focizni fognak, hanem olyan komoly témákban is eszmét cserélhetnek, mint barátság, egyenlőség, sportszerűség, egészség, béke, elhivatottság, győzelem, tradíció és becsület,
a Futball a Barátságért ugyanis ezeket a jelszavakat tűzte a zászlajára.
Réka a lakhelyén, Érsekvadkerten, míg Bendegúz Szentendrén focizik, május elején egy barátságos meccs keretében már megismerkedtek egymással, az elutazás előtt pedig jöhetett a visszavágó.

A világ 211 országból érkeznek gyerekek a világbajnokságra, köztük Magyarországról is.

A csapatok az egyetlen érsekvadkeri suli, a Petőfi Sándorról elnevezett általános iskola pályáján találkoztak, és a brutális meleg sem ijesztette el a kíváncsi diákokat, akik a közönséget alkották.

 

Hatalmas nyuszi és óriás tojások köszöntik a húsvétot Kéthelyen

Hatalmas nyuszi és óriás tojások köszöntik a húsvétot Kéthelyen

MTI Fotó: Varga György

Kéthelyen 2015-ben kezdték el a húsvéti díszítést a faluközpontban. Az első évben közel 1200 darab tojás gyűlt össze, és egy 1,5 méteres óriás tojást helyeztek el a feldíszített fa mellett. 2016-ban már 3000  tojás lógott a fán, valamint négy darab új, 1,5 m-es tojást faragtak ki az önkormányzat dolgozói, 2017-ben pedig egy óriás tojással bővült a dekoráció.

Tavaly megkerestek minden Somogy megyei települési önkormányzatot, hogy küldjenek egy tojást a településükön jellemző mintával és a település nevével. Kéthelyen így szerették volna népszerűsíteni Somogy megyét, el is készült a megye tojásfája.

Az idei óriás tojás magassága 260 cm, melynek készítését nagyrészt Molnár Balázs polgármester végezte. A díszítés része egy hatalmas nyuszi is. Idén közel 7 ezer darab húsvéti tojás csüng a fán, a kéthelyi faluközpontban a húsvéti díszítés az ünnep után még két hétig lesz látható.

Kéthely, 2018. március 25

Fotó: MTI/Varga György

Nagyot nőttek a keresetek magyarorszagban

Job munka

Nagyot nőttek a keresetek

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos bruttó keresete 310 800 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 323 600 forint volt. A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb 570 000 forinttal, míg a legalacsonyabb fizetéseket a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén mérték, itt 203 100 forint volt az átlagbér. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó

kereset 296 200 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 206 700 forint volt családi kedvezmény nélkül, míg a kedvezményt is figyelembe véve 2015 200 forintra becsülhető a nettó kereseti átlag. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett.

A bruttó és a (kedvezmények nélkül számított) nettó átlagkereset egyaránt 13,8 százalékkal, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 13,4 százalékkal nőtt éves alapon. A fogyasztói árak éves alapú több mint 2 százalékos növekedése mellett a reálkereset mintegy 11,5 százalékkal emelkedett.

Kevesebb az közfoglalkoztatott

Az ING vezető elemzője szerint az idei év első adatközlése felülmúlja a 12 százalékos piaci várakozást, valamint az előző év egészének átlagát 0,9 százalékponttal. A versenyszférában 13,2 százalékkal, a közszférában pedig 15,3 százalékkal emelkedtek a bérek. Az állami szféra egyes területein zajló bérrendezés továbbra is magasabban tartja a bérdinamikát, mint az üzleti szférában tapasztalt mutató. Hozzátette: a tavalyi év elején főként az állami vállalatok esetében jelentősen csúszott a bérmegállapodás.

Virovácz Péter elmondta: az elsődleges munkaerőpiacon egy év alatt több mint 118 ezer fővel nőtt a foglalkoztattak száma, mindeközben a közfoglalkoztatottak esetében pozitív folyamatként tekinthetünk arra, hogy a létszám 41 ezer fővel, 149 ezerre csökkent. Az alacsony bázis miatt az első negyedévben lehet a legerősebb a bérdinamika, de átlagosan a nettó bérek akár megint kétszámjegyű növekedést mutathatnak.

Erősödik a verseny a hiányszakmákban

A Takarékbank elemzője elmondta: a nemzetgazdaságban a foglalkoztatásban állók száma 2.7 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 3 százalék volt, míg a közszférában 1,5 százalékkal nőtt ugyanez a létszám az előző év azonos hónapjához képest, így a gazdaság folyamatosan el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába, mivel gyorsabban nő a versenyszféra létszáma. Hozzátette: 9 százalék feletti éves bérnövekedést várunk a képzett munkaerő hiánya, a közszféra idén is zajló jelentős bérrendezései illetve a további bérminimum-emelkedés miatt.

Horváth András kiemelte, idén a várt 2.5 százalékos éves infláció mellett ez 6 százalék feletti reálbér növekedést jelent, míg 2013-tól 2018 végéig összesen 40 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 42 százalékkal nőnek a reálbérek.

Rekordméretű lehet a növekedés, csak közbe ne jöjjön valami

Tavaly a vártnál gyorsabban, 4 százalékkal bővült a magyar gazdaság, ami jóval ugyan jóval magasabb volt az unió átlagánál, a régióban azonban csak a középmezőnyre volt elég az ütem. A GKI várakozásai szerint a növekedés idén is megközelítheti a 4 százalékot, a tervek szerint pedig idén az EU harmadik legmagasabb (2,4 százalékos) GDP-arányos deficitje lehet Magyarországon, ami azonban nem tartalmaz kellő tartalékot a nehezebb időkre.

Magyar ápolók külföldön

Apolonö

Magyar ápolók külföldön?

Tavaly az első félév során 324 orvos, 78 fogorvos, 327 egészségügyi szakdolgozó és 19 gyógyszerész kért külföldi munkához hatósági engedélyt. 2016-ban pedig egész évben összesen 823 egészségügyi dolgozó kért ilyen engedélyt. Az ápolók közül a legtöbben Németországba vagy Ausztriába mentek.

Az egészségügyben és szociális terület szakdolgozói november helyett már a januári fizetéssel megkapják a szakszervezetekkel korábban kialkudott béremelést — mondta Varga Mihály, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Így nyolc százalékos béremelésre készülhetnek az érintettek. Ugyanakkor ez a pénz még mindig nagyon kevés ahhoz képest, amennyit egy szakápoló például Németországban kereshet: most legalább 2400 eurós fizetéssel csábítják külföldre a magyar szakembereket.

Az egészségügyi szakdolgozók legutóbb novemberben kaptak 12 százalékos béremelést, de ez a nemzetgazdaságban amúgy is kötelező minimálbér emelés miatt az ágazat bérpozícióját kevéssé javította, összecsúsztak a fizetési kategóriák, ezért is követelték a szakszervezetek a korábbi bérmegállapodás módosítását, az újabb emelés előbbre hozását.

Hatalmas a munkaerőhiány

 Az egyik állásportál által működtetett Fizetesek.hu oldal szerint egy szakápoló átlagos bruttó bére ma Magyarországon 194 857 forint. Ennek külföldön a sokszorosát kereshetik meg a magyar szakemberek. Hogy hatalmas a kereslet a magyar munkaerőre, jól mutatja az is, hogy a hazai állásportálokon is rengeteg szakápolót keresnek külföldre. Ráadásul a nyelvtudás sem feltétel, az egyik hirdetés például OKJ 54, OKJ 55 képzettséggel, német nyelvtudással vagy anélkül keres embert, ráadásul a nyelvtanulásban is segítenek. Aki nem beszél németül, az havonta 1250 eurós, vagyis 387 ezer forintos fizetést kap maximum 120 óra/hónap nyelvoktatáson kívüli munkáért.

Sikeres B2-es nyelvvizsga esetén a német bértáblázat szerinti legalább 2400 (vagyis 744 ezer forintos), de akár 3500 euró.

Mégis mennyi az annyi?

 Noha a 744 ezres, és pláne az 1 milliós fizetés nagyon jól hangzik, azért érdemes észben tartani, hogy az álláshirdetésekben kínált összegek a kinti kiadásokat tekintve csalókák.

A számítást az alábbi módon végeztük

Megnéztük, az utolsó, Magyarországgal kapcsolatos, a Világbank vásárlóerő-paritással kapcsolatos adait (most 0,475), utána megnéztük az összehasonlítandó ország adatát (Németországnál ez 0,860, a számítást pedig a következőképpen hajtottuk végre: magyar szorozva (1/ a német adat) szorozva a németfizetéssel  vagyis a Németországban kapható bruttó 2400 euróval, vagyis 744 029 forinttal számolva

0,475*(1/0,860)*744 029=410 946 forintnak felel meg.

  Яндекс.Метрика


Rengeteg embert keresnek: nem álom a 700 ezres fizetés

Apolonö

Rengeteg embert keresnek: nem álom a 700 ezres fizetés, nyelvtudás sem kell

Az egészségügyben és szociális terület szakdolgozói november helyett már a januári fizetéssel megkapják a szakszervezetekkel korábban kialkudott béremelést — mondta Varga Mihály, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Így nyolc százalékos béremelésre készülhetnek az érintettek. Ugyanakkor ez a pénz még mindig nagyon kevés ahhoz képest, amennyit egy szakápoló például Németországban kereshet: most legalább 2400 eurós fizetéssel csábítják külföldre a magyar szakembereket.

Az egészségügyi szakdolgozók legutóbb novemberben kaptak 12 százalékos béremelést, de ez a nemzetgazdaságban amúgy is kötelező minimálbér emelés miatt az ágazat bérpozícióját kevéssé javította, összecsúsztak a fizetési kategóriák, ezért is követelték a szakszervezetek a korábbi bérmegállapodás módosítását, az újabb emelés előbbre hozását.

Hatalmas a munkaerőhiány

 Az egyik állásportál által működtetett Fizetesek.hu oldal szerint egy szakápoló átlagos bruttó bére ma Magyarországon 194 857 forint. Ennek külföldön a sokszorosát kereshetik meg a magyar szakemberek. Hogy hatalmas a kereslet a magyar munkaerőre, jól mutatja az is, hogy a hazai állásportálokon is rengeteg szakápolót keresnek külföldre. Ráadásul a nyelvtudás sem feltétel, az egyik hirdetés például OKJ 54, OKJ 55 képzettséggel, német nyelvtudással vagy anélkül keres embert, ráadásul a nyelvtanulásban is segítenek. Aki nem beszél németül, az havonta 1250 eurós, vagyis 387 ezer forintos fizetést kap maximum 120 óra/hónap nyelvoktatáson kívüli munkáért.

Sikeres B2-es nyelvvizsga esetén a német bértáblázat szerinti legalább 2400 (vagyis 744 ezer forintos), de akár 3500 euró (vagyis 1 millió forintnak megfelelő) alapfizetést ígérnek havonta kiegészítő pótlékokkal.

Egy másik hirdetésben bruttó 3500 eurós fizetésért keresnek embert, plusz ehhez jön még a naponta nettó 10/15 eurós úgynevezett kiküldetési hozzájárulás.Ehhez viszont elengedhetetlen  a befejezett egészségügyi szakápolói vagy ápolói végzettség és a német honosítás.

Mégis mennyi az annyi?

 Noha a 744 ezres, és pláne az 1 milliós fizetés nagyon jól hangzik, azért érdemes észben tartani, hogy az álláshirdetésekben kínált összegek a kinti kiadásokat tekintve csalókák.

A számítást az alábbi módon végeztük

Megnéztük, az utolsó, Magyarországgal kapcsolatos, a Világbank vásárlóerő-paritással kapcsolatos adait (most 0,475), utána megnéztük az összehasonlítandó ország adatát (Németországnál ez 0,860, a számítást pedig a következőképpen hajtottuk végre: magyar szorozva (1/ a német adat) szorozva a németfizetéssel  vagyis a Németországban kapható bruttó 2400 euróval, vagyis 744 029 forinttal számolva

0,475*(1/0,860)*744 029=410 946 forintnak felel meg.

Tavaly az első félév során 324 orvos, 78 fogorvos, 327 egészségügyi szakdolgozó és 19 gyógyszerész kért külföldi munkához hatósági engedélyt. 2016-ban pedig egész évben összesen 823 egészségügyi dolgozó kért ilyen engedélyt. Az ápolók közül a legtöbben Németországba vagy Ausztriába mentek.

A munkahelyi kvalitásokat

Job munka

A legkeresettebb munkahelyi kvalitásokat

A kutatás során 24 különböző készséget és tudást rangsoroltak azzal a céllal, hogy feltérképezzék azokat a munkavállalói készségeket – az ún. soft skill-eket – amelyek jelenleg a legfontosabbak a munkaadók számára. A megkívánt kvalitásokat 21 iparágra lebontva vizsgálták.

Minimum elvárások

Szektortól függetlenül a fejlett kommunikációs készség vezeti a toplistát, osztozva a dobogón a problémamegoldó készséggel és a Microsoft Office alkalmazások ismeretével.

Bár az idegen nyelvek ismerete nem személyes készség, hanem megszerzett tudás, a felmérés során mégis körvonalazódott az a markáns trend, miszerint öt meghirdetett pozícióból négy valamilyen szintű – jellemzően közép- vagy felsőfokú – aktív angol nyelvismeretet vár a jelentkezőktől, míg német nyelvtudásra csak a pozíciók 4,59 százalékban volt szükség. Biztos angol nyelvtudással rendelkező jelölteket legnagyobb arányban üzleti támogató központok (SSC-k) keresnek, illetve szintén meghatározó ez az igény az IT és telekommunikációs pozícióknál, valamint a marketing, média és kommunikációs területen (88,19%).

Meglepő eredmények

  • A kommunikációs készségek, valamint az idegen nyelv ismerete egyedül a közigazgatásban hirdetett pozíciók esetén sorolódnak hátrébb. Ezen a területen a feddhetetlenség, az integritás kerül előtérbe és relatíve nagy hangsúlyt kap a terhelhetőség, valamint a stressztűrő képesség.
  • A cégvezetők, menedzsment tagok esetében csak a készség-rangsor végén jelenik meg a terhelhetőség és a stressztűrő-képesség. Tőlük jellemzően a határozottságot és az önálló munkavégzésre való képességet kívánják meg. 
  • Az üzleti támogató központok által publikált álláshirdetésekben látványosan lemarad az önállóság kívánalma az alapvető analitikus készségek és ügyfélorientált szemlélet javára: a jellemzően saját módszertan mentén dolgozó SSC-k elsősorban stabil angol nyelvtudást, erős szóbeli- és írásbeli kommunikációs, valamint elemzési készségeket várnak el a pályázóktól.
  • Az ügyfélorientált hozzáállás érdekes módon a vendéglátás és idegenforgalom diplomát igénylő munkakörök esetében kevésbé fontos elvárás.
  • Jól megfigyelhető a tanulási hajlandóság (pl. továbbképzéseken való részvétel) igényének hiánya az álláshirdetésekben. Ezt jelenleg inkább csak az informatikai pozíciók esetében kívánják meg.

A fenti trendek minden bizonnyal hatással lesznek a következő évek álláskeresőinek stratégiáira, és már álláskeresést megelőzően befolyásolni fogják továbbtanulási döntéseiket. Az International Business School (IBS) saját felmérése (2017) szerint az IBS-en 2016-ban végzett hallgatók a kommunikációs, csapatmunka és angol nyelvi készségeket tartják a legfontosabb, tanulmányaik során megszerzett készségeknek. Összességében 82,4%-uk gondolja úgy, hogy a tanulmányaik során megszerzett készségeknek „kiemelkedő”, illetve „jelentős” hasznát veszik mindennapi munkájuk során (IBS, 2017).   

László Láng, Vezető üzletfejlesztési szakember
Üzleti Fejlesztési Osztály
Яндекс.Метрика


Svájci frank es magyarorszagi Forint

 

OTP BANK

Egyre közelebb a svájci frank a bűvös 3 évvel ezelőtti értékhez, a devizák közül a lengyel zloty erősödik kitartóan. Az európai tőzsdék ma is emelkednek, Amerika az év első 3 napján ralizott, klasszikus január-effektust láthattunk. A hazai tőzsdén a Mol emelkedik, az OTP gyengül, igaz, az utóbbi napokban nagyot ralizott.

Svájci frank es magyarorszagi Forint

Lehet, hogy pont három évvel az összeomlás napja után akarja elérni a svájci frank az eurónkénti bűvös 1,20-as szintet, ahol a svájci jegybank évekig el tudta érni, hogy ne erősödjön tovább az amúgy is rendkívül túlértékelt svájci deviza. 2015. január 15-én azonban a frank vételi hisztéria (nem kis része short pozíciók zárása volt) olyan méreteket öltött, hogy a jegybank megijedt, és hirtelen elmenekült, magára hagyva az általa addig mesterségesen befolyásolt árfolyamot.

Nos, azonnal be is következett az összeomlás, pontosabban nem a frank omlott össze: ellenkezőleg, az égig emelkedett. A befektetők omlottak össze, akik arra számítottak, hogy a svájci jegybank ígérete, miszerint mindenképp megtartja az 1,20-as limitet, amíg csak el nem múlik a vételi nyomás, komolyan vehető. Nos, ők hirtelen elképesztő veszteségeket szenvedtek, sokuk számláján többször akkora negatív egyenleg keletkezett, mint az eredeti befektetett összeg volt.

Akkor is sejthető volt, hogy a folyamat nem tart örökké, a frank csak addig erősödik, amíg az összes frankhitelt (főleg lakáshitelt) át nem váltják, és vissza nem tér az euró iránti bizalom. Ez azóta megtörtént, a paritás körüli értékről szépen elkezdett visszagyengülni a frank. Ez a folyamat tavaly fel is gyorsult, és az idei év kezdetén is folytatódott: eurónként 1,178-as értéket érte el a svájci deviza. Ez már igen közel van az egykor a jegybank által tartott szinthez, most úgy tűnik, a piac szépen helyreállítja azt, amit a jegybank nem tudott. Kíváncsian várjuk a nagy napot, amikor a monitron fevillan az 1,20-as érté.

Fotón a bankjegy, amitől gyorsan szabaduljon

A régi 20 000 forintosok öt százaléka nem cserélődött még le.

A 2015 előtt kibocsátott 20 ezer forintos bankjegyekkel csak év végéig lehet a vásárláskor fizetni. 2017. december 31-től a Magyar Nemzeti Bank azokat bevonja a forgalomból.

A jegybank most újra felhívta a figyelmet, hogy 2018. január 1-től már csak a két éve forgalomba hozott, korszerűbb 20 ezer forintosokat lehet csak kereskedelmi forgalomban használni.

A megadott határidőig be nem cserélt régi bankjegyek minden bank- és postafiókban három évig, az MNB lakossági pénztárában pedig húsz évig (2037. december 31-ig) válthatók át díjmentesen.  2017. november végéig a 20 000 forintos bankjegyeknek már több mint 95 százaléka újakra cserélődött. (Az arány ugyanez volt október 26-án, amikor arról írtunk, hogy még 176 milliárdnyi régi húszezrestől kell megszabadulni)  A régi 10 000 forintos bankjegyek bevonásáról még nem döntöttek, azok korlátozások nélkül használhatók – tudatta a jegybank, amely ezúttal honlapján fotót is közzétett a bevonásra kerülő

SZIJJÁRTÓ PÉTER: IDEJE A LEGKEMÉNYEBB ESZKÖZÖKHÖZ NYÚLNI

Ideje a legkeményebb eszközökhöz nyúlni a Kárpátalján élő magyar kisebbség védelme érdekében – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

Szijjártó Péter megerősítette: az ukrán oktatási törvény módosítása miatt azt az utasítást adta a magyar diplomatáknak, hogy a nemzetközi fórumokon ne támogassanak olyan kezdeményezést, amely az ukránoknak fontos.

A politikus szégyennek és gyalázatnak nevezte az ukrán oktatási törvény módosítását, különösen azután, hogy a magyar kormány támogatta Ukrajna európai törekvéseit, és sokszor kérte, ne változtassák meg a jogszabályt.

Ezek után az oktatási törvény elfogadása másként nem értékelhető, mint Magyarország „hátba szúrása” – fűzte hozzá.

Ebben a helyzetben Magyarország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az ENSZ, az EU és az Európa Tanács kisebbségi ügyekkel foglalkozó biztosaihoz fordult. A magyar kormány azt kéri, fejtsenek ki nyomást Ukrajnára.